Izületi kopás esetén Méhpempő kúra

A artrózisnak nevezett ízületi leépülés egy olyan jelenség, amelytől, sajnos, senki sem szabadulhat.

50 év körül mindannyian szenvedő alanyai vagyunk ennek a betegségnek, sőt egyes esetekben még korábban. Ez a degeneratív kór egyfajta fogyatékot is jelent: csökken a mobilitás, a mindennapi élet legapróbb mozdulatai is nehézkessé válhatnak, az artrózis akár sebészeti beavatkozáshoz is vezethet (protézis-beültetés).

Izületi kopás

Az ízületi gyulladás fájdalommal jár, ez pedig újabb gyógyszerek szedésével, a gyulladáscsökkentőknek pedig olyan mellékhatásai is vannak, amelyeket sokan nehezen viselnek el.

A méhpempő nemcsak megállíthatja ezt a folyamatot, hanem segíthet is az ízületi porcok regenerálásában, csökkentve a gyulladást és a fájdalmat is. Megelőzésre és kezelés céljából egyaránt fogyasztható a méhpempő.

A méhpempő hatásmechanizmusa: serkenti a gyulladásgátló hormonok termelődését a szervezetben, melyek eljutva a porcokhoz, izületekhez, csillapítják a fájdalmat. Egy újabb ok arra, hogy az idős emberek nagyra értékeljék a méhpempőt.

A porcok és izületek szerkezete

Lássuk miből áll egy ízület, úgy anatómiai, mint fiziológiai szempontból. Többfajta összetevőből áll, amelyek a csontokat egymással összekapcsolják. Ezek az elemek a következők:

  • A porc;
  • A szinoviális hártya termeli a szinoviális folyadékot, amely az ízület kenőanyaga;
  • Az inak segítségével rögzülnek az izmok a csontokhoz;
  • Az ínszalagok biztosítják az ízületek stabilitását.

Főbb ízületeink:

  • A csípőízület (összeköti a medencét a combcsonttal);
  • A térd (a combcsont, lábszárcsont és térdkalács csatlakozása);
  • A boka (a lábszárcsont és a szárkapocs csatlakozása a lábfejhez);
  • A váll (a felkarcsont csatlakozása a lapockához és a kulcscsonthoz);
  • A könyök (a felkarcsont csatlakozása a singcsonthoz és az orsócsonthoz);
  • A csukló (a singcsont, orsócsont és tenyér csatlakozása).

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a csigolyákat elválasztó porckorongok is ízület jellegűek. Úgyszintén a kéz- és lábujjakat alkotó csontok közötti kapcsolatok is ízület jellegűek.

Nem akarjuk alábecsülni az inak, ínszalagok és a szinoviális hártya szerepét sem, ám valamennyi ízület lényeges része a porc. Ez egy olyan kötőszövet, amelynek sejtjei, kondrociták, a chondroplast nevű üregekben találhatók, egy proteikus jellegű makromolekulákból álló sejtközötti állomány, ún. mátrix közepében. Ezek a következők:

Kollagén a méhpempőben

A méhpempő kollagént is tartalmaz. A kollagén adja a méhpempő gyöngyház-csillogó színét.

A kollagén rostos szerkezetű protein, amely könnyedséget, ellenállóképességet, hajlékonyságot kölcsönöz a porcnak. A kollagénnek köszönhetően a porc képes nagy nyomásokat kibírni anélkül, hogy eltörne, csupán alakváltozáson megy át. Az elasztin egy olyan rögzítő fehérje, amely koherenciát ad a porcnak, vagyis összeköti különböző elemeit.

A proteoglikánok komplex glikozaminoglikánok, amelyek a kollagén és elasztin molekulákhoz kapcsolódva kitöltik a sejtközötti tereket. A kollagén, az elasztin és a proteoglikánok nem találhatók meg élelmiszereinkben. A kondrociták szintetizálják ezeket, a fehérje-metabolizmusból – a táplálékban levő proteinek átalakítása aminosavakká kiindulva.

Nézzünk egy példát: a kollagén előállításához a kondrocitáknak háromféle aminosavra van szükségük (lizin, glikokol és prolin), amelyeket megtalálhatjuk - ugye nem meglepő - a méhpempőben. Érthető tehát, milyen előnnyel jár a méhpempő fogyasztása, ha azt akarjuk, hogy serkentsük a kollagén szintetizálását, amely az ízületi porcok sejtközötti mátrixának alapvető eleme.

Izületekre méhpempőt

Leterhelt porcok és izületek

Egy életen át sok nehéz tevékenység veszi igénybe a porcokat. Rendkívüli módon le vannak terhelve, főleg azok a porcok, amelyek a súlyt hordozzák: a csípő-comb ízület és a térdek. A porcok lassanként elkopnak, akár a kocsi lengéscsillapítói. Az idő múlásával pedig akcióba lépnek a kondrociták, kijavítva a lassú és kíméletlen kopás okozta pusztításokat. Szünet nélkül termelik az újabb javítóproteineket, nem árt megismételni, melyek ezek: a kollagén, az elasztin és a proteoglikánok. Ám a kondrociták kimerülnek ettől a feladattól. Elérkezik az a pillanat, amikor a porcos anyagok elveszítése nagyobb mértékű lesz, mint amennyit a kondrociták tevékenysége pótolhatna.

Ekkor a folyamat megfordul, az öregedéstől kifáradt kondrociták tehetetlenül állnak a porcok sejtközötti mátrixaiban keletkező fehérjehiánnyal szemben. Itt avatkozik be a méhpempő, amely exogén, külső eredetű, aminosavaival pótolja a belső (endogén) proteintermelést. Eljön az idő, amikor ez a dolog élet-halál kérdéssé fejlődik, nyilvánvalóan a porcok haláláról van szó.

A porcok degenerálódása közismert: a porc elveszíti állományát, és emiatt könnyedségét, ellenállóképességét, hajlékonyságát és csavarodási képességét is. Ebben az állapotban a porc megrepedezik és elhasad. Ezt a degeneratív, fájdalmas és romboló kórt nevezik artrózisnak.

A túlságosan elkopott porc képtelen betölteni feladatát, vagyis a csontok közötti súrlódás megakadályozását. Amikor pedig a csontok egymáshoz érnek, az ízület leblokkol.

Az ízületi leblokkolást fokozza a szinoviális hártya fokozatosan előrehaladó sorvadása (amely a porckopással egyidőben zajlik). A szinoviális kenőfolyadék hiánya (vagy elégtelensége) tovább rontja a helyzetet. Még rosszabb, amikor a csontkinövések elfoglalják a porcos szövetek leépülése nyomán maradó üres helyeket. Ezek a kinövések, ún. oszteofiták, összenyomják az idegeket, amelyek irritálódnak, és elkerülhetetlenül begyulladnak.

Az artrózis ebben az esetben rendkívül fájdalmassá válik, a klinikai kórkép ízületi gyulladásnak nevezi, ismérvei a következők:

  • megdagadt (begyulladt) ízület;
  • az ízületet leblokkoló merevség;
  • jellegzetes, sugárzó melegérzés;
  • nyomasztó, gyakran elviselhetetlen fájdalom;
  • korlátozott mobilitás, amely megnehezíti a mindennapi életet;
  • lecsökkent mozgástér.

Az artrózisnak ez a lefolyása tovább súlyosbodhat bizonyos esetekben:

  • Túlsúlyosság, a súlyhordozó ízületek, csípő és térd, számára fölösleges megterhelést jelent;
  • Az anyagcsere melléktermékeinek (például húgysav lerakódások) átszivárgása a porcos szövetbe;
  • A csontállomány megfogyatkozása, az oszteoporózis, amelyről még szó lesz;
  • Traumatizmusok, durva illetve ugyanazt az ízületet erősen és ismételten igénybe vevő sporttevékenységek miatt - például a teniszjátékosoknál könyökfájdalmak lépnek fel, és ezért vissza kell vonulniuk;
  • Szakmai jellegű traumatizmusok - például a nehéz tárgyak szállításából származó sérülések.

A kockázati tényezőknek kitett valamennyi személynek ajánlott, hogy méhpempőt fogyasszon. A méhpempővel hozzájárulhatunk a gyulladás és fájdalom csökkentéséhez, ami az artrózisos esetekben felbecsülhetetlen értékű. Megjegyzendő, hogy az artrózisos leépülési folyamat reverzibilis: nemcsak megállítható, hanem vissza is fordítható.

Jobb egészség Méhpempővel